Az embereknek szükségük van tiszta édesvízre, amelyet megihatnak, amellyel főzhetnek és moshatnak. Ez a víz általában folyókból, tavakból vagy felszín alatti vízkészletekből származik, és bizonyos kezelésen is átesik, hogy iható legyen.
A települések ivóvízellátásánál elsődleges törekvés, hogy először a rendelkezésre álló felszín alatti vizeket használják fel, mivel ezek általában kevésbé szennyeződnek, így tisztításuk gazdaságosabb. Ezek mennyisége azonban kevesebb, mint a felszíni vizeké. A növekvő igények hatására egyre inkább sor kerül a felszíni vizek felhasználására, annak ellenére, hogy szennyezettségük miatt tisztításuk költségesebb.
A felszíni vízkivétel módjai az alábbiak:
- Szívófejes vízkivétel
- Aknás vízkivétel
- Völgyzárógátas vízkivétel
- Szűrőgátas vízkivétel
A felszín alatti víz kinyerésének műtárgyai:
- Sekély mélységű vízbeszerzési műtárgyak
- Mélyfúrású kutak
Egyenetlen térszínen a vízszerzés foglalt forrással is megoldható. A foglalás célja, hogy a forrásvízkészletet befogadja anélkül, hogy szennyeződne.
A kutakból, folyókból, tavakból kivett vizet víztisztító művekbe vezetik, ahol több lépcsőből álló szűréssel távolítják el a vízből a szennyeződéseket.
A víztisztítás célja, hogy a vizet a fogyasztási igényeknek megfelelő minőségűvé alakítsa. A tisztítás során különböző eljárásokat alkalmaznak, hogy a kezelt vízből eltávolítsák a nem kívánatos anyagokat, vagy elfogadható anyagokká alakítsák.
A kiinduló nyersvíz minősége nagyon eltérő, ezért a víztisztítási technológia is nagyon sokrétű.
A tisztításra kerülő vízből először az uszadék jellegű nagyobb szennyeződéseket kell eltávolítani. Ez rácsokkal, dobszűrővel, szalagszűrővel történik. Ez után történik a lebegő, könnyen ülepíthető anyagok eltávolítása homokfogóval, hidrociklonnal, ülepítéssel. Ekkor a víz fajsúlyánál nagyobb fajsúlyú szilárd anyagokat a gravitáció segítségével ülepítjük le. Ha a szemcseméret 0,1 mm alatti, akkor összetettebb ülepítés szükséges, amit derítésnek neveznek. Ennek során vegyszeradagolással (alumínium-szulfát, vas-szulfát stb) a kis szemcsékből ún. makropelyheket hoznak létre, amelyek már ülepíthetők. Ezután a vizet átengedik egy szűrőrétegen - amely kavics, homok vagy egyéb anyagból áll – ami vízben lévő lebegőanyagot kivonja a vízből. A kellemetlen mellékízt és szagot okozó anyagok eltávolítására aktív szenes szűrést vagy ózonos kezelést alkalmaznak.
A szűrés után következik a savtalanítás, amelynek célja a vízben lévő szénsav eltávolítása. Ilyenkor levegőztetéssel megnövelik az oxigéntartalmát, így a víz frissebbé és kevésbé savanyúvá válik.
Ha a vízben bizonyos mennyiségnél több oldott vas és mangán fordul elő, akkor a víz csőben szállításra, ivó- és ipari víz céljára alkalmatlanná válik. Ezért szükséges ezek oxidálással, szűréssel történő eltávolítása.
Ha a vízben nitrát található, annak eltávolítás ioncserével történik.
A vízben oldott sók is találhatók, amelyek szűréssel nem távolíthatók el. Ha ezek nagy mennyiségben fordulnak elő, a vizet keménnyé teszik. Ezért szükséges ezek koncentrációjának csökkentése. Ezt szolgálja a vízlágyítás.
A tisztítási technológia végén kerül sor a vízben lévő patogén baktériumok és ionok elpusztítására. Az eljárás lehet csírátlanítás és fertőtlenítés. Ez történhet szűréssel és oxidációval. Ez utóbbinál klórt, ózont, káliumpermanganátot vagy egyéb anyagokat adagolnak. Legelterjedtebb a klór alkalmazása.
Mielőtt a megtisztított víz a lakásokba kerülne, minőségét laboratóriumban ellenőrzik, így csak megfelelő tisztaságú vizet engednek a vezetékekbe.
ÉRV ZRt. - Ózdi Regionális Vízellátó Rendszer - Lázbérc
ÉRV ZRt - Ózdi Regionális Vízellátó Rendszer - Lázbérc - derítő
ÉRV ZRt. - Borsodi Regionális Vízellátó Rendszer - Babot kút forrásbarlang
ÉRV ZRt. - Vízminőség-ellenőrzési Osztály
