Már a bibliai Ószövetség is tesz említést a víz jótékony hatásairól, mely nemcsak a szomjúságot oldó és a tisztálkodás lehetőségeit meríti ki, hanem a víz egészségmegőrző, betegségek tüneteinek enyhítő, ill. gyógyító és szépségmegőrző szerepét is kiemeli. Az ember évezredek óta használja a vizet, mint rituális tisztálkodó szert, testi és lelki megtisztító erejének felhasználásával. Vallási szempontból a kereszténység mind a mai napig megőrizte a keresztelkedés hagyományát.
A fürdőkultúra alapját Hippokrates, a kiváló orvos tézise tette le i. e. 400 körül, aki a pontos diagnózis ellenére nem csak a bajt nézte, hanem az egész embert. A lélek éppoly fontos volt számára, mint a testi panaszok. Abból indult ki, hogy a betegségek oka a testfolyadékok helytelen keveredési aránya. Akárcsak a modern orvosok, ő is ezek egyensúlyára hívta fel a betegek figyelmét, az életmód megváltoztatásán keresztül. A kúra gimnasztikából, sétálásból, masszázsból, izzadásból és különféle fürdőkből állt.
A rómaiaknál i. u. 200 körül virágzott a fürdőzés kultúrája. A római termálfürdők széleskörű szolgáltatással várták vendégeiket. Volt ott egész test fürdő és iszapfürdő, a vendégek kaphattak forró és hideg pakolásokat is. Őket pedig már a görögök is megelőzték, úgy gondolták, hogy a víz tisztítja a lelket és a testet. Ezért volt igen népszerű a fürdőzés a hellénizmus korában.
A víz gyógyító-szépítő erejét a népi orvoslás fedezte fel, ám a XVIII. és a XIX. század is bővelkedett híres természetgyógyászokkal: Vincenz Priessnitz volt a megalapítója a hidegvízkezelésnek, ő találta fel a róla elnevezett Priessnitz-kötést, a teljes, vagy részleges borogatást az anyagcsere és a kiválasztás serkentésére. John Siegmund Hahnnak sikerült elérnie, hogy a hidegvízkezelést, mint kezelést általánosan elismerjék.
A víz gyógyító hatásának tudatos felismerését Sebastian Kneipp német plébánosnak köszönhetjük, aki fiatalon elszenvedett tüdőtuberkulózisa hatására az egyetemi tanulmányai alatt folyamatosan vizsgálta a friss víz külső és belső gyógyító erejét Hahn feljegyzései által. A Müncheni vízbarátok egyesületében tanulta meg a hidegvizes gyógyászatot, így sikerült kigyógyulnia betegségéből.
További kutatási során jött létre aKneipp-kúra, mely a végtagok egyenként történő öntését foglalja magába, beleértve az arcot is, továbbá hideg-meleg váltakozó fürdőt, végül pedig vízben, hóban, harmatban járást, taposást. Kiegészítésül ajánlja még a különböző borogatásokat is durva kisegítőanyagokkal, a pakolásokat, melynél a test egy nagyobb felületét pólyázzák be.
Az előbbi és a borogatás módszere is alkalmazza a száraz kendővel történő felülpakolás technikáját. A körülborítás pedig hűvös kendővel a megfelelő testrészre történő betakarást jelenti. A természetkutatók és víztudósok részben tudatosan, részben ösztönösen cselekedtek.
A víziterápiák egyik híres módszerét La Bonnadiére, francia orvosnak köszönhetjük, aki 1867-ben alkalmazta először a tenger gyógyító erejét és a módszert Thalasso-terápiának nevezte el. A terápia magában foglal minden olyan kezelési formát, amelyben tengervizet, illetve az azt koncentráltan tartalmazó tengeri algát alkalmazunk. A tengervízben, tengeri üledékben, a tengeri algákban, valamint a tengeri iszapban és a tengeri sóban található hatóanyagoknak köszönhetően segíti elő az általános közérzet javulását, valamint a betegséget és terhességet követő regenerálódást.
A kozmetikai iparban is óriási népszerűségnek örvend, hiszen a narancsbőr elleni harc legfőbb fegyverévé lépett elő. Továbbá a tengerből nyert ápolókincsekkel remekül kezelhető a száraz, durva, aknés, olajosan fénylő arc, vagy az energiahiánytól szenvedő, láthatóan gyorsan öregedő bőr is.
A víz folyamatosan teremti lehetőségeit egészségmegőrzési és gyógyítási célokra. Mai felgyorsult világunkban egészségünk fontos szempont, ezért a betegségek megelőzésének felfogása került előtérbe. Ezt az eszmét képviseli a manapság igen divatos SPA és wellness szolgáltatások széles tárháza.
A Spa a gyógyászatból nőtte ki magát, teljesen önálló területet képvisel, az egész embert szem előtt tartva. A vízzel történő gyógyászat kezdetei évszázadokra nyúlnak vissza, erre épültek a gyógyszállók és a gyógyfürdők. A gyógyászati és a wellness szolgáltatások egységéből jött létre a Spa, mely az egészségmegőrzésre és a kényeztetésre helyezi a legfőbb hangsúlyt.
